Kisebb idő telt el a legutóbbi bejegyzés óta , de nem fejeztem be a blogírást ;) :) .
A hullám elmélet 13 féle hullám mintát ír le . Nem számítva az egyes minták kombinálásából adódó újabb mintákat .
Tehát sok hullám kialakulási minta közül választhatsz , persze ott lehet a kérdés , hogy " most honnan tudjam , hogy jól számoztam a hullámokat ? " , és természetesen jogosan .
Gyakran az előző hullám adja meg , hogy milyen hullám van kialakulóban ( pl az 1. hullámot követi a 2. , A-t követi a B ) .
De csak a kialakult helyzet után tudjuk teljes bizonyosságal megállapítani, hogy melyik hullám volt .
Tehát ahogy alakulnak ki a minták, szembe kerülünk olyan kérdésekkel , mint pl : " Ez úgy néz ki , mint az 5 hullámos emelkedés ,de ez most 1. , 3., vagy A hullám ?"
A helyes és helytelen megjelölést úgy tudod megkülönböztetni, hogy az árak az általad meghatározott irányba mozdulnak el , tehát a sejtésednek megfelelően .
Ha pl egy impulzus hullámban a 3. hullám nem a leggyorsabban , és legmesszebbre mozdult el, akkor rossz a számozás ( persze vannak kivételek , mint pl. az árupiac ) , de a legtöbb esetben ez a tipikus .
Mondok egy példát : A 2. hullám leggyakrabban mélyre megy , és itt ér véget a kis forgalom .
Ha tehát látsz egy olyan esetet , hogy az ár visszapattan a .382-es szintről, és az előző hullám magas forgalmú volt , ilyen feltételek mellett a helyes megjelölés : B az A-B-C korrekciós hullámból , és nem a 2. hullám a hasonló szerkezetű 1-2-3 impulzus hullámból .
Mint látható, elég sok törvénye van az elméletnek , igyekszem minnél hamarabb beszerezni az elméletről szóló könyvet, illetve információkat .
Példákat a következő bejegyzésben mutatok .
