FX alapok

Miről is szól a forex ?
Tegyük fel , hogy fogadást köt a barátjával, hogy a $ ára a jelenlegiről (ami mondjuk 230 HUF) felmegy 250 ft-ra . A fogadást úgy köti, hogy ha ön nyer, akkor a barátja fizeti ki a 20 ft különbözetet. Ha veszít , ön fizeti ki a különbözetet. Sőt, azt is meghatározhatja, mennyit akar kockáztatni. Ez tulajdonképpen egy biztonsági háló (Stop-Loss) .
Arra is fogadhat, hogy a $ ára megy lefelé  , 200 ft-ig , így 30 ft haszna lesz . Persze felfelé is kifeszítheti a "biztonsági hálót" .
Ez persze egy leegyszerűsített változata a forexnek .

A kereskedés nagy mennyiségben ( lot) történik. 1 lot = 100.000 egység . Legkisebb 0.1 lot valahol 0.01 lot .
Tehát ha akar venni 0.1 lot mennyiségű EUR-t USD-ral szemben , akkor ez azt jelenti , hogy 1.3036x10000=13036 USD . Ijesztően néz ki , ugye ? Mondhatja, hogy honnan lesz ennyi pénzem .
De nem kell , hogy ez az összeg az ön rendelkezésére álljon, ugyanis a brókere kölcsönt, úgy nevezett tőke-áttétet biztosít önnek (általában 1:50 től 1:500 ig). Nézzük újra az előző példát .Tegyük fel, hogy a tőkeáttétet 200-nak választja.  1.3036x10000/200=65.18 USD . Tehát ennyi fedezet kell , hogy a rendelkezésére álljon ( margin) .


Most nézzünk egy példát a profit szerzésre. Vegyük az AUD/USD kereszt-árfolyamot. A jelenlegi ára 0.9392 ön arra fogad , hogy emelkedni fog a kurzus 0.9448 ig tehát 56 pipet mozdul el, és ezen a szinten kívánja realizálni a profitot.
0.1 lot x 0.9392 / 200= 46.56 USD fedezet szükséges. A haszon pedig mivel 0.1 lot mennyiséget vett, így 1 pip 1 $-t ér ( ha 1 lot-ot venne, akkor 10$ és így tovább), tehát a haszon 56 $ .
( 1 pip értéke attól is függ, hogy melyik valuta párrol van szó , pl gbp/jpy nél 1 pip , 0,1 lotnál 1,23 $-t ér ) .
Azt megállapítani, hogy merre fog az árfolyam, vagyis spekulálni a Technika elemzéssel és/vagy a fundamentális elemzéssel  lehet , illetve ennek a kettőnek az ötvözésével.

Technikai elemzés

A technikai elemzés modulban historikus részvényárfolyamokat jeleníthet meg, illetve a rendelkezésre álló eszközök segítségével lehetősége nyílik a grafikonok elemzésére, a várható árfolyamalakulás előrejelzésére.

Elméleti háttér


A technikai elemzés a piaci folyamatok tanulmányozása grafikonok segítségével, abból a célból, hogy a jövőbeli árfolyamok alakulása előrejelezhetővé váljon.
A technikai elemzés elméletei és a hozzájuk kapcsolódó gazdag eszköztár néhány alapvető feltételezésből indul ki.

1. Az árfolyamban minden benne van

Ez azt jelenti, hogy az aktuális árfolyam pontosan tükrözi a piac által ismert információkat, mint például a keresletet és kínálatot, politikai tényezőket, piaci várakozásokat. Az igazi chartista elemző csak az árfolyammozgásokkal foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a változások okait.

2. Léteznek alakzatok

A chartista elemzés alakzatokat azonosít, melyek a piac viselkedése szempontjából jelentősséggel bírnak.
Sok ismert alakzat esetében nagy a valószínűsége annak, hogy ismételten ugyanolyan piaci hatást jeleznek előre.


3. A történelem ismétli önmagát

A technikai alakzatokat több mint 100 évvel ezelőtt fedezték fel és kategorizálták. Annak a módja ahogyan ezek az alakzatok ismétlődnek azt mutatják, hogy az emberi gondolkodás alig változik az idő múlásával.


Amennyiben a fent említett alapelvek igaznak bizonyulnának, akkor a technikai elemzés általánosan elfogadott előrejelző eszköz lehetne a befektetők számára.
A valóságban a technikai elemzés sem ad tökéletes választ a befektetők kérdéseire, a történelem nem mindig ismétli pontosan önmagát és az alakzatok sem úgy jelennek meg, mint azelőtt.

Az elmélet bírálói szerint a technikai elemzés egy szubjektív értelmező eszköz grafikonok és a piaci viselkedés előrejelzéséhez, erősen befolyásolva a technikai elemző képességeitől, személyiségétől.
A jövőt nem lehet megjósolni biztosan múltbeli eseményekből. A technikai elemző határozza meg a valószínűségét, hogy egy adott helyzetben előáll-e a várt eredmény. Ez a valószínűség bizonyos esetben igen magas.


A következő táblázat a technikai elemzés erősségeit és gyengeségeit foglalja össze.

Erősségek	Gyengeségek
A technikai elemzés képes figyelemmel kísérni az instrumentumok széles skáláját, bármely piacon.	Mivel a technikai elemzés bizonyos fokig szubjektív és lehetőség nyílik az egyéni értelmezésre, megvan a veszélye annak, hogy az elemző előrejelzése emocionális alapon születik.
A grafikonok használhatók adatsorok elemzésére egy órától egy évszázadig terjedő időskálán.	Nem szükségszerűen igaz az a hipotézis, hogy a múlt mindig előre jelzi a jövő eseményeit.
Rengeteg elemző eszköz és technika létezik, melyet azért fejlesztettek ki, hogy kielégítse a különböző piaci szektorok igényét.	A technikai elemzés egy esemény bekövetkezésének a valószínűségével foglalkozik és nem magával a biztos eseménnyel.
A technikai elemzés alapelveit könnyű megérteni, a piac működési elvei alapján fejlesztették ki. A chartista elemzés azzal foglalkozik, ami a jelen pillanatban a piacon történik.	Elengedhetetlen az elemzés sikerhez, hogy a felhasznált információ pontos és aktuális legyen.

 
























Dow elmélet


Nevét megalkotójáról Charles Dow-ról kapta. Az elmélet célja hosszú távú trendek azonosítása a részvényárfolyamokra vonatkozóan
Dow a piacok viselkedését tanulmányozva hat alapelvet fogalmazott meg:

1. "Az átlagban minden benne van"

Az összessége és tendenciája a tőzsdei tranzakcióknak reprezentálja a piac teljes ismeretét a múlttal kapcsolatban, a piac azonnal reagál minden olyan információ hatására, mely a kereslet és kínálat egyensúlyára hatással van.

2. "A piacnak három trendje létezik"

Elsődleges vagy fő trend: egy évig vagy tovább tart, olyan mint az árapály
Másodlagos vagy középső trend: olyan mint a hullámok a tengeren, 3 héttől 3 hónapig tarthat.
Kis trend: olyan mint a fodrozódás a hullám tetején, kevesebb mint 3 hétig tart.


Emelkedő trendről beszélünk amikor az árfolyamok, feljebb és feljebb emelkednek, meghaladva a korábbi csúcsokat, más szóval, amikor a csúcsok és a völgyek egyre feljebb kerülnek.
Az emelkedő trend ellentéte a csökkenő trend, amikor az árfolyamok egyre alacsonyabb szintre esnek, vagyis a csúcspontok és völgyek egyre alacsonyabb szinteken alakulnak ki. (kép)


3. "Az elsődleges trendnek három szakasza van"

Felhalmozódás: oldalmozgás tapasztalható, okos, tájékozott befektetők vásárolnak ebben a szakaszban.
Emelkedő trend: több befektető vásárol elemzések, újsághírek nyomán. Bár a trend emelkedő az árfolyamok ingadoznak korrekció vagy visszaesés alatt.
Csúcspont: a piaci árfolyamcsúcs után újabb felhalmozás következik, mialatt a befektetők aktivitása növekszik a széles körben ismertté vált információk hatására.

A harmadik szakasz végét csökkenő trenddel lehet jellemezni, majd visszatérünk a kiinduló felhalmozási szakaszhoz.

4. "Az átlagoknak igazolniuk kell egymást"

A piac meghatározó indexeinek azonos irányba kell mozogniuk a piaci trend alátámasztásához.

5. "A forgalomnak is vissza kell igazolnia a trendet"

A forgalom a teljes kereskedési aktivitást reprezentálja egy pénzügyi termék esetén, egy meghatározott időszakon belül.
A forgalom fontos kiegészítő információ a piaci jelzések meghatározásakor, a forgalom a fő trend irányában növekszik.

6."Egy trend várhatóan addig létezik, amíg meghatározott jelzés nem érkezik megfordulásáról."

Ez az alapja a trend elemzésnek, de nem mindig könnyű felismerni a trendfordulót. Vajon a változás csak egy korrekció vagy pedig a kezdete a csökkenő trendnek?


 Elliot hullámelmélete


1938-ban publikálta Ralph Nelson Elliot Hullám Elmélet című tanulmányát, mely segít megmagyarázni, hogy miért és hogyan alakulnak ki bizonyos alakzatok és ezek mit jeleznek előre.
Elliot figyelembe vette Dow eredeti, emelkedő trendre vonatkozó tézisét, de úgy vélte, hogy az alakzatoknak ismétlődő ritmusa van, melyek 5 emelkedő irányú hullámból és három csökkenő hullámból állnak. Ezek a ritmikus alakzatok egy széles időhorizonton keresztül ismétlődnek és ciklusoknak hívják őket.

Elliot szerint a ciklusokon belül ugyanazok az alakzatok jelennek meg. A fejlődő szakaszban 1,3 és 5 csúcsok, melyet lökéshullámoknak nevezett, 2 és 4 mélypontok, melyet korrekciós hullámoknak nevezett.
Minden ötödik nullám után, a piac egy három hullámból álló korrekción megy keresztül (a, b és c).

Elliot hullámelméletét manapság számtalan piacon alkalmazzák, három fontos szempont alapján:

- Alakzatok: az elmélet legfontosabb eleme, hogy léteznek alakzatok, melyek ciklikusan ismétlődnek.
- Idő: az idő összefüggéseiből meg lehet határozni a hullámalakzatokat. Elliot több ciklust is lejegyzett, melyek a 100-150 éves óriásciklusoktól az apró napon belüli ciklusokig, széles skálán mozoghatnak.
-Arány: Elliot lejegyezte, hogy egy teljes ciklusban 8 hullám található, másokban 34 és 144 hullám. Ugyancsak felfedezte a matematikai összefüggést a különböző hullámok aránya között.


A csúcsok és völgyek arányainak elemzése során Elliot felfedezte, hogy egy csúcs magassága a következő csúcs magasságához viszonyítva gyakran 0,618, a megelőző csúcs magasságához képest pedig nagyjából 1,618. Minden második hullám között az arány szintén állandó, kb. 2,618. Az 1,618-as érték reciproka 0,618 és 2,618 reciproka 0,382, melynek szintén fontos szerepe van Elliot elméletében.

A sorozat, melyet Elliot felismert az árfolyamok elemzése során, sok helyen megjelenik a természetben is és először az olasz Leonardo Pisano Fibonacci írta le a 13. században.

A sorozat a következő: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144...

A sorozat bármely elemét az előző két elem összeadásával kapjuk meg.

Elliot eredeti tanulmányát részvénypiaci indexekre alapozta, és még mindig eredményesen használják piaci folyamatok osztályozására és előrejelzésére.

A technika nem használható túl jól egyedi részvények és gyenge forgalmú instrumentumok elemzésére, viszont nagy forgalmú instrumentumok és likvid piacok esetén, mint például határidős devizapiac, arany vagy aktív határidős piacok, igen jól alkalmazható. Vannak akik csupán ennek az elméletnek az alkalmazásával elemzik a piacot, és tesznek haszonra szert.

Alakzatok

Az alapvető hullámformák tartoznak ide, melyek ciklikusan ismétlődnek. A ciklus terjedelmétől függően, minden hullámsorozat kibővíthető vagy felosztható további 5 és 3 hullámra. A hullámok száma mindig a Fibonacci sorozatot követi.

Bár a hullámok nem mindig követik az elméleti alakjukat és néha extra hullámok jelennek meg a harmadik és az ötödik hullámban, nagyon szokatlan plusz hullámot látni az első fázisban.

Korrekciós hullámok (a, b, c) szintén létrehozhatnak alakzatokat, melyek a következők lehetnek:

Cikk-cakk: 5, 3, 5
Sík: 3, 3, 5
Háromszögek: emelkedő, csökkenő, szabályos. Az Elliot hullámelméletben a háromszögek mindig öt szakaszból állnak (a-tól e-ig).
Összetett: dupla, tripla vagy többszörös hármasok: Összetett korrekciónál a hármasok felépülhetnek a cikk-cakk, sík és háromszögek kombinációjából is.

A korrekciós alakzatok nagyon összetettek és nehéz felismerni őket.

Arány

Az arányok elemzését az árfolyamok várható mozgásának előrejelzésére használják. A visszalépés egy a trenddel ellenkező irányú mozgás vissza az előző trendig.
Tipikus felhasználási területe a Fibonacci arányoknak a bekövetkező visszalépés célárának meghatározása.

Idő

Egyáltalán nem egyszerű meghatározni a ciklusokat az Elliot hullámelmélet segítségével. Bár a ciklusok léteznek, sokkal nehezebb azonosítani jelentős csúcsokat és völgyeket a Fibonacci számok használatával.



 Technikai vs. fundamentális elemzés

Fundamentális elemzés	Technikai elemzés
- A piaci mozgás okát tanulmányozza	- A piaci mozgás hatását vizsgálja
- Az árfolyam elemzés során figyelembe vett tényezők:	- A grafikon mozgása a piac viselkedésén alapszik és a következő tényezőket kell figyelembe venni:
- Kereslet és kínálat	- Árfolyam
- Szezonalítás	- Forgalom - minden piacon
- Időjárás	- Nyitott kötésállomány - határidős piacok
- Kormányzati intézkedések	- Szezonalítás az árutőzsdéken

A fundamentális elemzés minden olyan faktort figyelembe vesz az elemzése során, mely hatással lehet egy instrumentum tényleges belső értékére. Ez a belső érték jelzésül szolgál a kereslet-kínálat törvényét figyelembe vevő elemző számára, hiszen ha a belső érték alatta van az aktuális piaci árnak, akkor az instrumentum túlértékelt és el kell adni, ha viszont a belső értél alacsonyabb mint a piaci ár, akkor venni kell, mivel az instrumentum alulértékelt.

Ezzel szemben a technicista elemző nem keresi az okokat, egyszerűen a piaci mozgások törvényszerűségeit tanulmányozza és ez alapján von le következtetéseket a jövőre vonatkozóan.

Az amerikai tőzsdéken sok piaci szereplő használja a technikai elemzést összekötve a fundamentális elemzéssel kereskedési stratégiájának meghatározása során.

Nagy előnye a technikai elemzésnek, hogy a tapasztalt technikai elemző képes egyszerre több piacot és piaci instrumentumot figyelemmel kísérni, míg a fundamentális elemzőnek ismernie kell az egyes piacok sajátságait.