Indikátorok

Indikátorok 


A piaci szereplők a grafikonokból származtatott indikátorok széles skáláját használják kereskedési stratégiájuk kialakítása során. Némelyik indikátort könnyű használni, más a piac szereplői által kifejlesztett indikátor bonyolult matematikai összefüggéseken alapszik. Van olyan indikátor amelyik a részvénypiacok elemzésére alkalmas, míg mások a devizapiacok előrejelzésére szolgál. A gyorsan mozgó határidős piacokon használatos indikátorok nem biztos, hogy eredményesen használhatók a hosszabb távú részvénypiacokon. A technikai indikátorok leggyakrabban az árfolyam grafikonnal együtt azonos időtengelyen kerülnek ábrázolásra.

Tartalomjegyzék :

Árfolyam csatorna (Price channel)
Árfolyam nyugodtsága (Ease of Movement)
Bollinger szalag (Bollinger band)
Chaikin oszcillátor
Fibonacci előrejelzés (Fibonacci projection)
Fibonacci visszatérés (Fibonacci retracement)
Forgalom (Volume)

Mozgó átlagok konvergenciája divergenciája
(MACD)
Momentum
Mozgó átlagok
Nyitott kötésállomány (Open Interest)
Relatív teljesítmény
Relatív Erősség Index (Relative Strength Index)
Sztochasztikus oszcillátor (Stochastic Oscillator)
Volatilitás
Larry Williams %R (vagy Ultimate Oscillator)


Két alapvető indikátor típus létezik

MEGERŐSÍTŐ VAGY DIVERGENCIA INDIKÁTOROK

 Divergencia az amikor az indikátor vonala az árfolyam grafikonnalellentétes irányba mozog.
Valójában a divergencia vissza nem igazolása a trendnek, vagyis figyelmeztető jelzésnek
számít.

LENDÜLETMUTATÓK VAGY OSZCILLÁTOROK

Ezek az indikátorok az árfolyamváltozás nagyságát vagy sebességét mérik az aktuális
árfolyamhoz képest és segítenek meghatározni a kereskedési stratégiát. Ha az árfolyamok
hirtelen megugranak, akkor azt mondják "túlvették" és ezért nem szabad tovább vásárolni. Ha
viszont az árfolyamok gyorsan lefelé mozognak azt lehet mondani "túladták" ezért nem
szabad további eladásokat kezdeni. Az erőteljes túlreagálása (túlvétel, túladás) a piaci
folyamatoknak, gyakran ellentétes piaci reakciót vált ki, sőt akár egy közelgő trendforduló is
elképzelhető egy ilyen szituációban.





Árfolyam csatorna (Price channel)
Az árfolyam csatorna egy felső és egy alsó szalagból áll az árfolyam felett és alatt. A
csatorna számítása az egyszerű mozgó átlagra épül. Az alsó és felső szalag távolságát a
mozgó átlagtól felhasználó állítja be. Az árfolyam csatorna segítségével a támaszokat és
ellenállásokat lehet meghatározni. A felső és alsó szalagot a feltételezett ellenállási és támasz
szinteknél érdemes beállítani. Ha nincs trend a piacon az árfolyam csak rövid időre lép ki a
sávból, majd hamarosan visszatér, trendszerű mozgás kezdetén azonban az árfolyam vagy
kitör a sávból vagy hosszabb ideig a sávon kívül halad. Vételi és eladási jelzést generál Ha a piacon trend uralkodik és a záró árfolyam a felső szalag felett helyezkedik el, akkor
érdemes vásárolni. Fordított helyzetben, amikor az a piacon csökkenő trend van és a záró
árfolyam az alsó szalag alatt alakul ki, érdemes eladni, vagy elhalasztani a vásárlást.

Árfolyam nyugodtsága (Ease of Movement)
Az indikátor azt méri, hogy milyen könnyen mozdul el az árfolyam. Az érték a százalékos
árfolyamváltozás és a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyam átlagának a szorzata, melyet
osztani kell a forgalom darabszámával. Az árfolyam nyugodtsága indikátor alkalmas
különböző instrumentumok összehasonlítására.
A forgalomhoz viszonyítva szűk árfolyamsáv nehezen mozduló árfolyamokra utal, míg a
forgalomhoz képest szélesebb árfolyamsáv a könnyebb árelmozdulás bizonyítéka.
Ha az instrumentumról az állapítható meg, hogy az árfolyama könnyebben emelkedik, mint
csökken, akkor az Árfolyam Nyugodtsága indikátor nulla szint felett helyezkedik el, ha nulla
alatt tartózkodik, akkor az árfolyam könnyebben mozdul el lefelé, mint felfelé.
Az indikátor vételi és eladási jelzést generál.
Vételi jelzés áll elő, ha az Árfolyam Nyugodtsága indikátor alulról felfelé keresztezi a nulla
vonalat, eladási lehetőség pedig akkor keletkezik, ha az indikátor felülről lefelé keresztezi a
nulla vonalat.

Bollinger szalag (Bollinger band)
Az indikátor három görbéből áll össze, melyek sávokat alkotnak és közrefogják az
árfolyamgrafikont.
1. Középen egyszerű mozgó átlag
2. Felső görbe (egyszerű mozgó átlag + a szórás kétszerese)
3. Alsó görbe (egyszerű mozgó átlag - a szórás kétszerese)
A szórás statisztikai fogalom, mely a volatilitás mutatja. A szórást használva a sáv
szélesedéssel vagy szőküléssel azonnal reagál a volatilitás emelkedésére és csökkenésére.
 Figyelmeztet a közelgő árfolyam változásra
A sáv közvetlenül egy éles árfolyam elmozdulás előtt gyakran összeszőkül, melynek oka
volatilitás változásában keresendő. Kijelöli a lehetséges csúcsokat és mélypontokat
Ha az árfolyam egymásután kétszer áttöri a sáv felső szalagját, akkor ez az árfolyam
potenciális csúcspontja lesz. Ha az árfolyam az alsó szalagot töri át kétszer egymás után,
akkor az árfolyam a potenciális mélypontját jelöli ki.


Chaikin oszcillátor
A Chaikin oszcillátor a piacra belépő és a piacot elhagyó forgalom megfigyelésére szolgál.
Ehhez a felhalmozás-leépítés vonal (accumulation-distribution line), két a forgalommal
súlyozott átlagának a különbségét méri. Felhalmozásnak (vételi nyomásnak) számít, ha az
időszak záróárfolyama magasabb, mint a középár (az időszak legalacsonyabb és legmagasabb
árfolyamának az egyszerű számtani átlaga). Leépítésnek (eladási nyomásnak) számít, ha a
záró árfolyam a középár alatt van. Bullish és Bearish divergenciát mutat A Chaikin oszcillátor és az árgörbe távolodása egymástól az árfolyam fel-le mozgásának
csökkenését jelzi előre. Ha az árfolyamok egyre magasabb csúcspontokat érnek el, de
közben a a Chaikin oszcillátor egyre mélyebb szintekre süllyed (Bearish divergencia), az az
emelkedő trend gyengülését jelenti. Bullish divergencia esetén az árfolyamok egyre lejjebb
süllyednek, miközben a Chaikin oszcillátor mélypontja egyre magasabb szinteken alakulnak
ki. Ekkor a csökkenő trend gyengülésére lehet számítani. Fontos kiemelni, hogy az
oszcillátor csak a trend gyengülését jelzi és nem a trend megfordulását, ezért a trendforduló
eljövetelét más jelzéseknek is egyidejűleg meg kell erősítenie.


Fibonacci előrejelzés (Fibonacci projection)
Az elemzési technikát potenciális támasz és ellenállási szintek meghatározásához használják.
Az elemzéshez három pontot (A, B, C) kell azonosítani. Az első A pont egy erőteljesebb
emelkedés vagy csökkenés kezdőpontja. B emelkedő trend esetén a legmagasabb pont A-hoz
képest, C pedig a legalacsonyabb B-hez képest. Csökkenő trend esetén B a legmélyebben lévő
pont A-hoz képest, C pedig a legmagasabb pont B-hez képest. Az elemzés során C ponthoz
három vízszintes egyenes kerül illesztésre a Fibonacci számsor szerinti arányoknak
megfelelően, melyek közül a középső ugyan olyan távol helyezkedik el a C ponttól, mint az A
pont a B-től. (lsd.: Elliot Wave) Alapesetben az arányok rendre 0.618, 1, 1, 618. A vonalak a
lehetséges trendeket jelzik előre. A középső vonal a trend folytatódása esetén elméletileg
várható piaci mozgás szintjét jelöli ki, míg a másik két vonal (alsó és felső) gyengébb és
erősebb trendmozgás esetére jelez elméleti szinteket. Emelkedő trend esetén a középső vonal
támaszként csökkenő trend esetén ellenálláskén funkcionál.


Fibonacci visszatérés (Fibonacci retracement)
Az elemzés a trend utáni piaci visszatérési szint meghatározásában nyújt segítséget.
A három egyenes a piaci mozgás két szélső pontjának megadásával lehet megkonstruálni. A
középső vízszintes egyenes a két szélső értéktől egyenlő távolságra helyezkedik el, az alsó
egyenes a Fibonacci arányok szerint 38,2%-ra, a felső egyenes 61,8%-ra helyezkedik el a
kijelölt alsó ponthoz viszonyítva. Az egyenesek támasz és ellenállási szinteket jelölnek ki.
Ha korrekció következik be a trendben, gyakran 50%-kal is változik az árfolyam, mielőtt
folytatódna a trend. A korrekció általában legalább egy harmad legfeljebb két harmad arányú.
Ha ennél több, akkor ez a trend változására utaló jel.
A metatrader platform automatikusan be tudja rajzolni a szinteket, ha kijelöltük a min és max értékeket .


Forgalom (Volume)
Az egyik legrégebbi indikátor, az egyes árfolyamokhoz tartozó forgalmi adatokat jelenti.



Kairi
A Kairi elemzés az árfolyam és a és az árfolyam egyszer mozgó átlaga közti
különbséget ábrázolja.
Vételi és eladási jelzést ad.
Vételi jelzést ad, ha a Kairi lentről felfelé keresztezi a a nulla vonalat és eladási
jelzést, ha fentről lefelé mozog a nulla szint alá.
Bullish és Bearish divergencia
Az árfolyam és a Kairi közötti divergencia az árfolyam felfelé vagy lefelé
mozgásának gyengülésére utal.
Bearish divergencia figyelhető meg, ha az árfolyamok egyre magasabb szinteket
érnek el, miközben a Kairi csúcspontjai egyre mélyebb szinteken alakulnak ki.
Ebben az esetben az emelkedő trend gyengülésére lehet számítani.
Bullish divergencia esetén az árfolyamgörbe mélypontjai egyre lejjebb kerülnek,
míg a Kairi egyre magasabb mélypontokat ér el. Öl yenkor a csökkenő trend
gyengülése várható.
Bár a Kairi a trend gyengülését jelzi előre, az eszköz nem alkalmas a trendforduló
vizsgálatára, megjósolására.

Mozgó átlagok konvergenciája divergenciája
(MACD)
Gerard Appel által kidolgozott elmélet trendváltozás jelzésére és a trend irányának
meghatározására. Az eljárás két exponenciális mozgó átlagot használ a túlvett és
túladott szintek meghatározására. Nincs felső és alsó korlát csak egy nulla vonal,
amely körül a grafikonok ingadoznak.
Első vonal: általában egyenes vonallal ábrázolják és gyors MACD vonalnak
nevezik. A vonal az árfolyam rövid és hosszú távú exponenciális mozgó átlagának
különbsége (12/13 és 26 nap, vagy adat).
Második vonal: Szaggatott vonallal ábrázolják és lassú MACD-nek vagy
jelzővonalnak nevezik. A gyors MACD vonalnak a 9 napos vagy adatos
exponenciális mozgó átlaga. Vételi és eladási jelzés Eladási jelzés akkor keletkezik, amikor gyors MACD vonal felülről keresztezi a
jelző vonalat és mindkettőnek pozitív az értéke (nulla vonal felett vannak). Minél
magasabban a nulla vonal felett keresztezi egymást a két vonal, annál erősebb a
szignál. A nulla vonal alatti keresztezést figyelmen kívül kell hagyni. Vételi jelzés áll elő, ha a gyors MACD vonal alulról felfelé keresztezi a jelző vonalat
és mindkét görbe a negatív tartományban van. Minél inkább negatív tartományban
jön létre a keresztezés, annál erősebb a jelzés. Negatív vagy bearish divergenciáról beszélünk, amikor a MACD vonal jóval a nulla
vonal felett tartózkodik és gyengülni kezd, miközben az árfolyam egyre magasabbra
emelkedik. Ez a konstelláció gyakran a csúcspontját jelzi a trendnek. Pozitív vagy bullish divergencia áll elő, ha a MACD görbe jóval a nulla vonal alatt
halad és kezd emelkedi, szemben a csökkenő árfolyammal. Ez az árfolyamminimum
korai jele.

Momentum
A momentum egy oszcillátor, mely egy meghatározott időszak árfolyamváltozásának
rátáját méri, közelebbröl azt, hogy a csökkenő vagy emelkedő árfolyamok egyre gyorsulva
vagy egyre lassulva változnak. A Momentum úgy számítható, hogy az aktuális árfolyamot le
kell vonni egy meghatározott időszakkal korábbi árfolyamból. Ez a pozitív vagy negatív
különbözet kerül ábrázolásra a grafikonon.
A Momentum jelzi a túlvett és a túladott piacot
Akkor beszélünk túlvett vagy túladott piacról, ha az árfolyamok rövid időn belül túl hevesen
emelkednek vagy csökkennek, ezért korrekcióra lehet számítani. Ha a Momentum magasan a
nulla szint fölé emelkedik ez túlvett piacra utaló jel, ha pedig a Momentum mélyen a nulla
szint alá esik, akkor ez túladott piacot jelent. A túlvett és túladott szignál akkor igazán
megbízható, ha nincs trendszerű mozgás a piacon, vagyis az árfolyamcsúcsok és
árfolyamvölgyek hosszabb időn keresztül hasonló szinteken alakulnak ki.
Bullish és Bearish divergenciát jelez
Az árfolyam és az indikátor közötti divergencia az emelkedő vagy csökkenő trend
gyengülésére utal. Bearish divergencia esetén az árfolyam egyre magasabb csúcsokat ér el,
miközben a Momentum csúcsai egyre süllyednek. Ez az emelkedő trend gyengülését jelzi.
Bullish divergenciáról akkor beszélhetünk, ha az árfolyamgörbe egyre mélyebbre süllyed,
miközben a Momentum mélypontjai egyre magasabbra emelkednek. Öl yenkor csökkenő
trendre lehet számítani. Fontos kihangsúlyozni, hogy a Momentum csak a trend gyengülését
jelzi és nem a trend megfordulását, ezért a trendforduló eljövetelét más jelzéseknek is
egyidejűleg meg kell erősíteni

Mozgó átlagok

A mozgó átlagokat az árfolyamadatok kisimítására, a trendek, támaszok és

ellenállási szintek meghatározására használják.

Mozgó átlagokat általában egy időszak (pl. 20 nap) adatsorából, záróárfolyamok

összeadásából számítanak úgy, hogy az adatsorokat időszakról időszakra átlagolják.

Ahogy a periódus halad előre, a legrégebbi adatok mindig kiesnek az átlagolandó

adatsorból és helyére a legutolsó (legfrissebb) adat kerül.

Példa:

Árfolyamok: 10, 13, 12, 14, 11, 12, 13, 15, 16, 15

3 napos mozgó átlag: 11.66, 13, 12.33

számítás: (10+13+12)/3=11.66

(13+12+14)/3=13

(12+14+11)/3=12.33

A mozgó átlag választott periódusa a megjelenítendő instrumentum típusától függ. A

leggyakrabban használt periódusok 10, 20, 40, 50, 100 és 200 nap. Határidős

piacokon a rövidebb 10 és 20 napos periódust, hosszú távú instrumentumok esetén

(részvény) az 50, 100, 200 napos mozgó átlagokat alkalmazzák. Feltételezve, hogy a

grafikonon ábrázolt instrumentumok árfolyammozgása ciklikus, a tapasztalatok

szerint érdemes a mozgó átlag periódusát a vizsgált instrumentum ciklusához

igazítani.

Általában a mozgó átlagokat a következőkre használják:

- Kimutatni, felfedezni a trend irányát

- Meghatározni a vételi és eladási jelzéseket

A mozgó átlagok használata során fontos szem előtt kell tartani, hogy mindig a

kapcsolatot kell vizsgálni az aktuális árfolyam és a mozgó átlag között. Ez azt

jelenti, hogy a mozgó átlag vonalát és az árfolyamot közös, megegyező skálájú X

tengelyen kell ábrázolni és elemezni.

Mozgó átlag klasszikus grafikonon történő ábrázolása esetén, vételi jelzésnek az

számít, ha az aktuális árfolyamok a mozgó átlag fölé emelkednek, de ez a

kereskedési stratégia erősen hullámzó árfolyamok esetén komoly vesztességeket

okozhat. A vesztességek elkerülése érdekében az elemzők két mozgó átlagot

használnak a vételi és eladási szignálok meghatározására (keresztező technika). Az

egyik mozgó átlag rövidebb 5-10 napos, a másik hosszabb 15-35 nap periódusú.

Vételi és eladási szignálok

Ha a rövid futamidejű mozgó átlag lentről felfelé haladva keresztezi a hosszú

futamidejű mozgó átlagot, és az aktuális árfolyam a keresztező pont felett található,

akkor érdemes venni.

Ha a rövid futamidejű mozgó átlag fentről lefelé haladva keresztezi a hosszú

futamidejű mozgó átlagot, és az aktuális árfolyam a keresztező pont alatt van, akkor

javasolt eladni.

Ha a keresztező pontnál a két átlag azonos irányban halad, akkor a jelzés sokkal

erősebbnek tekinthető.

Ha mindkét átlag felfelé mozog, akkor arany keresztről, beszélünk, ha mindkettő

lefelé, akkor halál keresztről.

EGYSZERŰ MOZGÓ ÁTLAG (Moving Average-Simple Formula)

Egy kiválasztott időszak adatsorozatának egyszer számtani átlaga.

Az egyszerű mozgó átlag természeténél fogva késéssel követi a piaci árfolyam

alakulásokat, ezért bármilyen jelzés a trendváltozással kapcsolatban szintén késéssel

jelenik meg.

A rövid futamidejű mozgó átlag sokkal gyorsabban és érzékenyebben reagál a az

árfolyammozgásokra, mint a hosszú távú átlagok.

Másik tulajdonsága, hogy az adatsorban szereplő régebbi és legfrissebb adatok

azonos súllyal szerepelnek az átlagban, ez a számítási mód figyelmen kívül hagyja a

legfrissebb adatok nagyobb fontosságát és jelentősségét a korábbi adatokhoz képest.

SÚLYOZOTT MOZGÓ ÁTLAG (Moving Average-Weighted)

A súlyozott mozgó átlagok az egyszerű számtani átlag azon gyengeségét küszöbölik

ki, hogy a különböző időben keletkező adatokat az átlag nem különbözteti meg

egymástól.

A súlyozott mozgó átlag számítása során a fontosabb, nagyobb jelentőségő adatok

nagyobb súlyt kapnak, vagyis az átlag értéke a nagyobb súlyú elemek irányába

tolódik el.

Számítási módja:

képlet

ahol:P1,P2,P3,P4 árfolyamértékek

EXPONENCIÁLIS MOZGÓÁTLAG (Moving Average-Exponential Formula)

Ebben az esetben a frissebb adatot nagyobb súllyal kívánjuk figyelembe venni, ezért a

számítása a következő módszerrel történik:

(Legutolsó ár*x%)+(előző napi mozgóátlag*(100-x%))

Nyitott kötésállomány (Open Interest)

Használatában hasonlít a forgalomhoz , az egyes értékekhez itt is árfolyamadatok

kapcsolódnak, határidős piacokon használják. A növekvő számú nyitott kötésállomány erős

emelkedő trendre utal.

Relatív teljesítmény

A relatív teljesítmény a kapcsolatot méri egy egyedi instrumentum és az általános piaci

teljesítmény vagy egy piaci szektor között. Bármilyen emelkedés vagy csökkenés

összefüggésben kell legyen. Ha a részvény ára 20%-ot emelkedik, akkor nem meglepő, ha a

piac átlagosan 15%-ot emelkedik. A relatív teljesítmény változása a fő trend közelgő

változására utalhat.

Relatív Erősség Index (Relative Strength Index)

A közkedvelt indexet egy amerikai elemző J. Welles Wilder alkotta meg, melyet a

devizapiacokon, árutőzsdéken és részvénypiacokon használnak. Az indikátor egy

instrumentum saját múltbeli és jelenlegi teljesítményét hasonlítja össze.

A relatív erősség index az árfolyam fel és le mozgásainak arányát méri százalékos

formában kifejezve. Ha az index értéke 70 vagy több, akkor ebben az esetben az

árfolyamok többet emelkedtek mint a piaci várakozás, vagyis a vizsgált

instrumentumot túlvették. 30 vagy annál alacsonyabb indexérték esetén az árfolyam

többet csökkent, mint a piaci várakozás, vagyis az instrumentumot túladták.

Emelkedő záróárfolyam: a záróárfolyamok az egymást követő kereskedési

napokon egyre magasabb szintre emelkednek

Csökkenő záróárfolyam: a záróárfolyamok az egymást követő kereskedési

napokon rendre egyre alacsonyabb szinteken alakulnak ki.

A gyakorlatban a vizsgált periódus hosszát 9 vagy 14 napban állapítják meg, mivel

rövidebb távon a indexvonal kilengése túlságosan heves és ezért megtévesztő lehet,

hosszabb távú periódus választása esetén pedig a grafikon kisimul, így az árfolyam

alakulás szempontjából fontos alakzatok, amelyek egyébként sokkal egyértelműbben

azonosíthatók itt, mint az eredeti árfolyamgrafikonon, nem azonosíthatók.

A relatív erősség index értelmezése

Hibás kilengés(failure swing) akkor fordul elő, amikor az index 70 fölé vagy 30 alá

kerül. Felső hibás kilengésről beszélünk, ha a 70-es érték fölé emelkedő index nem

tudja felülmúlni az előző emelkedő trend csúcspontját. Ilyenkor az index grafikonja

az előző mélypont szintjéig zuhan.

Alsó hibás kilengésről akkor van szó, amikor az index a 30-as szint alatt nem tudja

alulmúlni az előző mélypontot. A következmény: az index meg fogja haladni a

korábbi csúcspontot.

Divergencia az árfolyam alakulás és a relatív erősség index között gyakran a piaci

folyamatok fordulópontjának erős jelzése.

Ha az árfolyam új csúcsot ért el, de az index nem követte le ezt a mozgást saját

grafikonján, akkor trendváltozásra lehet számítani.

Sztochasztikus oszcillátor (Stochastic Oscillator)

George C. Lane amerikai elemző alkalmazta először ezt az elemzési technikát, a

túlreagált vételek és eladások kimutatására. A fő szerepe az indikátornak, hogy

megkeresi az ellentétes irányú mozgást a sztochasztikus vonal és annak eredeti

instrumentumának árfolyama között. Ez az információ segít átgondolni a vételi és

eladási döntéseket.

A sztochasztikus elemzés a következő felismeréseken alapul:

- Ahogy az árfolyamok trendszerűen csökkennek, a záró árfolyamok egyre közelebb

kerülnek egy kiválasztott időszak abszolút mélypontjaihoz.

- Ahogy az árfolyamok trendszerűen emelkednek, a záró árfolyamok egyre közelebb

kerülnek egy kiválasztott időszak szélsőséges csúcsaihoz.

A sztochasztikus elemzés két formája ismert - gyors és lassú.

A gyors sztochasztikus elemzés két oszcilláló grafikont használ %K vonal és %D

vonal.

A cél a legutolsó záró ár helyzetének meghatározása a kiválasztott időperiódus

árfolyamtartományán belül. Leggyakrabban a 14 napos periódust választják az

elemzők.

80 százalékos érték felett az

utolsó záró ár nagyon közel van a tartomány tetejéhez, míg 20 százalék alatt a záróár

az alsó értékhez közelít.

A másik %D vonal, a %K vonal három adatból álló mozgó átlaga, melyet gyors

sztochasztikus grafikonnak nevezünk.

A lassú sztochasztikus grafikon számításához, a %K és a %D grafikon adataiból

szintén 3 adatos mozgó átlagot kell számítani.

A legtöbb bróker a lassú sztochasztikus indikátort alkalmazza, mivel

megbízhatóbban jelzi a piaci folyamatokat.

A legfontosabb jelzés az, ha a D grafikon ellentétes irányban mozog az aktuális piaci

árfolyamhoz képest, amikor D a túlvett vagy túladott tartományban mozog.

Csökkenő árfolyamokat jelez előre az a szituáció, amikor a D vonal a 80%-os határ

fölött mozog és két csökkenő csúcsot rajzol, miközben az aktuális piaci árfolyamok

tovább emelkednek.

Emelkedő tendenciára utal az a helyzet, amikor a D vonal a 20%-os határ alatt

található és két emelkedő mélypontot formál, miközben az árfolyam tovább

csökken.

Az aktuális vételi vagy eladási jelzést a lassabb D vonalat keresztező gyorsabb K

vonal váltja ki.

Volatilitás

A volatilitás az árfolyamváltozás alsó és felső lehetséges határát (szórását) méri

meghatározott valószínűségi szint mellett éves százalékos formában.

Megadja a stop-loss szinteket

A volatilitás segítségével meghatározható az a felső és alsó szintje az árfolyamnak

melyet egy meghatározott valószínűség mellett az árfolyamgörbe lefelé és felfelé

nem lép át.

Figyelmeztet a potenciális trendváltozásra

Ha a piac trendszerűen viselkedik és a volatilitás ezzel egyidejűleg magas, akkor

ebben a szituációban a volatilitás erőteljes csökkenése a trend végének közeledtét, az

árfolyamok torlódását jelzi.

Ha az árfolyamok torlódnak, vagyis trend nélkül oldalmozgást végeznek alacsony

volatilitás mellett, akkor egy hirtelen emelkedés a volatilitásban a piac trend

irányába történő elmozdulását vetíti előre.

A trendfordulót az árfolyamváltozásnak is meg kell erősítenie, például azzal, hogy a

záró árfolyam áttör egy fontos támasz vagy ellenállási szintet.

Larry Williams %R (vagy Ultimate Oscillator)

Larry Williams által kifejlesztett elemző eszköz, melynek a létrejöttét az a

felismerés indokolt, hogy azok az oszcillátorok, melyeknek rövidebb a megfigyelési

időszaka, mint a vizsgált instrumentum ciklusa, túl hamar reagálnak az

árfolyamváltozásra és így idő előtt jelzik a túladott/túlvett piacot és a divergenciát.

Hasonlóan problémás az is ha a megfigyelési időszak hosszabb, mint az

instrumentum megszokott futamideje, hiszen ebben az esetben az oszcillátor túl

lassan reagálja le a trend változását, melynek eredménye képen sok árfolyammozgás

a jelzés megérkezése előtt lezajlik.

A probléma megoldásaként az indikátor három megfigyelési időszakkal számol.

Vételi és eladási jelzést ad

Vételi jelzés bullish divergencia után áll elő, vagyis amikor az árfolyam egyre

lejjebb csúszik, míg az oszcillátor mélypontjai egyre magasabbra kerülnek.

Az első mélypontnak 50 alatt kell lennie. Vételi pontnak az számít, amikor az

oszcillátor a bullish divergencia mélypontjai között lévő korábbi csúcspont fölé

emelkedik.

Eladási jelzés bearish divergencia után jelentkezhet, vagyis amikor az árfolyam

egyre magasabb csúcsokat ér el, de eközben az oszcillátor csúcspontjai egyre

alacsonyabb szintekre kerülnek. Az első csúcspontnak 50 felett kell lennie. Az

eladási pont akkor jelentkezik, amikor bearish divergencia csúcspontjai között lévő

korábbi mélypont alá süllyed az oszcillátor.

Short vagy long pozíció zárása

Zárni érdemes a long pozíciót mind eladási jelzés, mind a 70-es szint elérése esetén,

valamint akkor is, ha az 50 felett haladó oszcillátor 45 alá esik.

Zárni érdemes a short pozíciót mind vételi jelzés, mind a 30 a szint elérése esetén,

valamint akkor is , ha az 50 alatt haladó oszcillátor 65 fölé emelkedik.